Magyar sushi Londonból

Fúziós japán ételekkel ünnepelte tizedik vacsoraestjét a Globalista Konyha.  A két magyar séf, Kemény Róbert és Dlusztus Dénes, pedig Angliából és Norvégiából repült haza, hogy két estén át csak nekünk főzzenek. Megnéztük az előkészületeket, és kérdeztünk is.

Globalizált konyhavilág

Az egész két vagány magyar csajjal kezdődött, valahol London és Budapest között félúton.  A manapság nem is olyan ritka gyerekek-háztartás-főzés bűvköréből kitörni akaró,  kreatív nők tipikus esete volt ez. Laufer Judit, sok sikeresen működő, gasztrobloggerhez hasonlóan otthoni gyerekezés közben kezdett el a gasztronómiának hódolni, egyre több mindent próbált ki otthon, majd Londonba költözésének köszönhetően, az ottani  világhíres Cordon Bleu séfiskolában mélyítette el tudását. Majd gondolt egyet, és felült a pop-up éttermiség hullámára. A pop-upok  ideig-óráig működő éttermek, melyek hol egy elhagyatott gyárépületben, hol egy kiállítóteremben, vagy pár este erejéig egy vendég restauráciában kapnak helyet. Judit magyarországi összekötője Palázsy Panna lett, aki a tévés, rádiós éveket követően szintén a gasztronómia felé kacsingatni. A koncepciójuk lényege, hogy a londoni nagyvilági gasztronómiát elhozzák Budapestre. Úgy kóstolhattuk végig az elmúlt két évben a világ konyháinak remekeit, hogy a városhatárt sem kellett elhagynunk. Volt már közel-keleti, thai, török-ciprusi és csak úgy fúziós menüsor is a Globalista Konyha szervezésében.  A tizedik alkalmat egy különlegese csavarral szerették volna ünnepelni a lányok: a séf ugyan Londonból érkezett Budapestre, de ízig-vérig magyar.  És hogy mennyire volt fúziós az általa kreált vacsora, mi sem bizonyítja jobban, minthogy specialitása a japán konyha.

glob_10_2016_01

Dlusztus Dénes és Kemény Róbert

Szálkás alkotás

A jubileumi globalista vacsorára sikerült a lányoknak előrukkolni valami igazán különlegessel: Kemény Róbert séf egy igazi japán fúziós vacsorát kreált a budapesti  Sushi Sei étteremben.  Robi a sushi közelében eltöltött 12 év alatt konyhanyelven elsajátította a japánt, hiszen végig japán séfekkel dolgozott együtt. Már a fővárosi Fuji étteremben is, ahová eredetileg felszolgálónak vették fel, majd szinte véletlenségből került a suhi-pulthoz. Ez alatt a 12 év alatt a rózsadombi Fuji étteremből eljutott Londonba, ahol a Chisou, majd a Yashin éttermekben fejlesztette tökélyre a tekercselést: 45 másodperc alatt készít el egy sushit. A tekercs összetettségétől függően persze növekedhet a szintidő.  De Robinak nincs ideje, hiszen Londonban saját Sushi étterme van, a Sushi Surprise, ahol a vendégek sorban állnak az elviteles sushi-boxokért. Itt mindennapra jut egy meglepetés nigiri, amit a törzsvendégek beszerzési áron vihetnek magukkal.  Az étterem most ünnepelte első születésnapját, van vele tennivaló, de Róbertéknek a legfontosabb, hogy a vendég elégedetten távozzon és boldogan térjen vissza. Megtudtuk, hogy állandóan magánál tartja a következőket: 4 kés, evőpálcika és csipesz a szálka eltávolítására.

A norvég szálglob_10_2016_03

Róbertnek és iskolai barátjának, a Norvégiában szakácskodó Dlusztus Dénesnek, újdonság volt egy ilyen fúziós vacsora levezénylése, hiszen az elmúlt években a saját étterem beindítása vitt mindent. A mostani vacsora menü összeállítása nagyon is fúziós lett, hiszen a két fiatal séf olyan alapanyagokat válogatott, amelyekkel mindketten dolgoztak már. Közös metszéspont mi más is lehetett volna, mint a hal. A legnehezebb rész, Róbert szerint, az alapanyagok itthoni beszerzése volt, hiszen a régóta külföldön dolgozó séf kisebbfajta sokkot kapott a berendelt hozzávalók minősége láttán. Ez némileg módosította az eredeti terveket, de az alapkoncepció maradt. A japán kaland után a Globalista Konyha új kontinensek, új ízek felé veszi az irányt.

  1. […] társul. A vendégek kis fakanállal fogyasztják el, miközben úgy érezhetik magukat, mintha Japánban hajókáznának a tengeren: a burgonya földessége, a püré könnyed állaga, és a kaviár […]