Ha azt gondolnánk, hogy bártendernek lenni tipikusan férfi elfoglaltság, akkor erre Kocsis Lilla most alaposan rácáfol. Hiszen Budapest egyik legjobb, a világ 50 legjobb bárjába is beválasztott Boutiq’Bar egyik alapítója, sokáig Londonban kevert italokat a pult mögött. Legnagyobb küldetésüknek a kulturált italfogyasztás meghonosítását tekintik Magyarországon, ennek érdekében tanfolyamokat is indítanak mixereknek, baristáknak, a külföldön szerzett tapasztalataik alapján. 

Miért pont ezt a szakmát választottad?

A véletlenek összjátéka hozta, hogy a bárpult mögött kötöttem ki. Mivel véletlenek nincsenek ezért elgondolkodtam a helyzeten, noha soha nem szerepelt a terveim között a bartenderség. Természetesen eltelt némi idő, míg valóban komolyan vettem és elkezdtem nemcsak azzal foglalkozni, hogy mitől jó egy ital amit készítek. Szerencsére London ehhez az egyik legjobb hely volt a világon és annak is tartom mind a mai napig. Előtte Spanyolországban éltünk és a vendéglátás egyszerű választásnak tűnt az országváltással együtt.

Milyen érzék kell hozzá?

Alapvetőnek tartom a szociális érzéket, azon túl hogy meg kell tanulni ízekkel, illatokkal. alapanyagokkal bánni. Ezek az érzékek azonban fejleszthetők, míg az emberekhez való pozitív hozzáállás sokkal nehezebben érhető el. Sohasem gondoltam arra, hogy ez “fiús” szakma lenne és nem hiányoztak  a csajos dumcsizgatások a munkahelyen. Kétségtelenül strapás terület,  de mindig is vonzónak találtam ezt a rendszertelenséget, éjszakát nappallal keverő, rendkívül sok szabadságot adó munkát és nem az volt a lényeg, hogy balról jobbra vagy jobbról balra gombolódik-e a nadrágom.

La Musa, a koktél, ami meghódít

Milyen koktélivók vagyunk?

Nem közelítenek a magyarok a Londonban tapasztaltakhoz és nem is fognak soha. Az a fajta nemzetköziség és kreatív gondolkodás ami Londonban tapasztalható soha nem fog sem Budapesten, sem Magyarországon létrejönni. Ennek nyilván nagyon sok oka van, vendéglátási, üzleti, emberi oldalon egyaránt. A Boutiq’Barban a nulladik perctől azon dolgozunk, hogy az italfogyasztásban a kultúra is jelen legyen, ne csak a fogyasztás.
Amúgy nincs a piña coládával sok baj, pláne ha kicsit átértékeljük az összetevőket és izgalmasabbá tesszük a felszolgálási formáját. Kezdetben én is úgy gondoltam, hogy ez a maradi fogyasztók itala. Aztán kiderült, hogy a kókusz és az ananász kombinációja molekulák szintjén annyira jól passzol egymáshoz, hogy a fogyasztók 90%-a kivételes ízélményként érzékeli. A tudomány nekem sokat segített az előítéleteim leküzdésében. 

Milyen nehézségekkel találkoztál női bartenderként? Mik voltak a legmeghökkentőbb kérések?

Általában véve nem a nehézségekből gazdálkodtam, így ha voltak is gyorsan túlléptem rajtuk. Talán az egyetlen, amit megjegyeztem egy életre, amikor egy görög vendégem visszaadta a két órával korábban lefacsart narancslevet, hogy nincs narancs íze. A meghökkentő kérések iskolapéldája, a baileys kólával. Én próbáltam meggyőzni, hogy nem lesz túl szép, de nem voltam elég hatékony…

Milyen nálatok a családi munkamegosztás a pult mögött?A férjed, Nagy Zoltán, szintén bartender.

Én kicsit ritkábban kerülök manapság pult mögé, mert az 5 éves lányunk óvódája nem éjszakai, így a munkamegosztás most úgy néz ki, hogy enyém a nappali elmélet, Zolié az éjszakai gyakorlat.

Nagy Zoltán (balra) és Kocsis Lilla (jobbra) a Boutiq’ Bar alapítói