Miért éppen egy tál narancsot látunk egy esküvői képen? Az egyes ételeknek sajátos jelentése lehet a képzőművészetben, gyakran olyasmi, amire nem is gondolnánk.
Szimbólumok körös-körül
Ha képzőművészetről van szó, könnyen lehet, hogy az ábrázolt étel nem az, aminek látszik. Oké, persze, ha úgy vesszük, ez igaz bármire, amit egy műalkotáson látunk. Nem pont az, aminek látszik. Hiszen, ahogy arra René Magritte, a belga szürrealizmus legismertebb képviselője – egészen zseniálisan – rávilágított, a műalkotás nem egyenlő annak tárgyával. Leghíresebb képén egy pipa látható, alatta pedig a felirat: „Ez nem pipa”. Ami igaz is, hiszen az csak egy pipát ábrázoló festmény, nem pedig maga a pipa.
Tehát, ha látunk egy tál narancsot egy festményen, az nyilvánvalóan nem valódi, de azon is érdemes elgondolkodnunk, hogy miért éppen narancs került az adott képre. Mit szimbolizálhatnak az egyes ételek a műalkotásokon? A szimbolizmus vizsgálata kissé olyan, mintha egy új nyelvet tanulnánk. Néhány ábrázolt tárgy rejtett jelentése bárki számára egyértelmű lehet, például egy homokóra, aminek szárnyai vannak, azt fejezi ki, hogy „repül az idő”. Vagy, ha látunk egy kutyát a gazdája mellett, a hűség jut eszünkbe róla. De vannak olyan szimbólumok is, amelyek megfejtéséhez előzetes tudásra van szükség. A hal és a tojás például Krisztusra, az olaj különböző vallási rítusokra utal. És kinek jutna eszébe, hogy a mozsár és zúzó a közösülést szimbolizálhatja? Pedig így van.
Sok narancs, sok pénz
Vagy vegyünk példának egy 1434-ben készült Jan van Eyck-festményt, az Arnolfini házaspár-t. Ezen a képen bőven van megfejteni való. A festmény egy Flandriában tevékenykedő vagyonos itáliai kereskedőcsalád egyik tagjának esküvőjét ábrázolja. Akkoriban a házassági szertartásokon az ifjú pár mellett csak két tanúnak kellett részt vennie. A festmény középpontjában férj és feleség áll, amint éppen esküt tesznek egymás kezét fogva. A pár mezítláb látható a képen, ez arra utal, hogy szent ceremónia folyik. Mögöttük tükör lóg a falon, amiben látható két további alak is: egyikük kék, a másik piros turbánt visel. Van Eyck gyakran ábrázolta saját magát piros turbánnal, ezért az egyik férfi valószínűleg ő maga. Szignózta is a képet – ráadásul meglehetősen feltűnő helyen, a tükör felett – évszázadokkal azelőtt, hogy ez a művészek körében szokás lett volna, ami arra utal, hogy a kép tulajdonképpen egy szerződésként funkcionál két fél között, amelyet az egyik tanú alá is írt. Egy kutyát is láthatunk: a hűség jól ismert szimbóluma – ez esetben a házasodó felek egymás iránti hűségére utal. És étel is található a képen, egy tál narancs van az ablakpárkányon. Ez első ránézésre nem valami feltűnő, ha észre is vesszük a gyümölcsöket, talán meg sem fordul a fejünkben, hogy fontos jelentéssel bírnak. De gondoljunk csak bele, hogy hol is járunk éppen: Flandriában, a tizenötödik században. A narancs ekkor még enyhén szólva nem volt elterjedt ezen a vidéken, nehezen hozzáférhető, drága csemegének számított. Tehát ebben az esetben a narancsok a család vagyonát szimbolizálják, ami a reneszánsz festmények esetében gyakran előfordul. Ez persze a spanyol reneszánszra nem vonatkozik, hiszen ott bárki hozzá tudott jutni a narancshoz.
Természetesen az étel sokszor nem bír rejtett jelentéssel, gondoljunk például Paul Cézanne csendéleteire, amelyeken gyakran szerepelnek gyümölcsök. Ezeket a festő csupán gömbölyű formájuk miatt választotta képeinek tárgyául, a perspektivikus ábrázolást gyakorolta rajtuk keresztül. De azért legközelebb, amikor múzeumba megyünk, érdemes lehet elgondolkodni, hogy miért látunk ételt egy festményen. Persze az is meglehet, hogy a festő egyszerűen csak éhes volt.
Forrás: Fine Dining Lovers
Írjon véleményt
Vélemény írásához be kell jelentkezned az oldalra