Az igazi tavasz-koranyár megérkezését az jelzi, amikor megjelennek az illatos, édes eprek a piacokon. A spanyol és görög importból származók más textúrájúak, mint amihez a magyar ízlés szokott, sokkal kevésbé lédúsak, mint a hazaiak, emiatt ajánljuk inkább a magyart, annak ellenére, hogy ilyenkor jóval drágább, mint a nagy mennyiségben beözönlő külföldi gyümölcs. A mi titkos favoritunk évek óta a Tahiból jövő szállítmány, egyszerűen a Szentendrei-szigetnek megvan a maga klímája a zamatos eperhez.

Venni vagy nem venni?

Vásárláskor figyeljünk rá, hogy az eprek szára élénk zöld és friss legyen, az elszáradt, bebarnult levelek arra utalnak, hogy a gyümölcs napok óta leszedve várakozik a vevőre. Ugyanilyen intő jel lehet, ha a rekeszben piros eperlé csordogál, azt jelzi, hogy a gyümölcs puhulásnak indult, minden egyes mozgatással csökken az élvezeti értéke, és az is előfordulhat, hogy mire hazaérünk vele, inkább nevezhetjük turmixnak, mint gyümölcsnek. Érdemes tehát felkészülten menni a piacra, vigyünk magunkkal nagy méretű, fedeles műanyag dobozt, abba méressük az epret, így nem igényel otthon újabb átpakolást, kevésbé sérül, így biztosak lehetünk benne, hogy minőségromlás nélkül vészeljük át a szállítást.
Amikor választunk, nyugodtan bízzuk magunkat az orrunkra, az eper egyik legjellemzőbb tulajdonsága ugyanis bódító illata. Az éretlen gyümölcs híján van ennek a tulajdonságnak, tehát bátran válasszuk azt a fajtát, aminek már messziről érezzük az illatát. Az epernél is érdemes tenni egy próbát, az a kereskedő, aki engedi megkóstolni az áruját, valószínűleg biztos benne, hogy finom gyümölcsöt árul. Ha mégsem ízlik a kóstoló, bátran mondjunk nemet az üzletre.

Veszélyes is lehet

Két éves kor alatti kisgyermeknek ne adjunk epret, súlyos allergiás reakciókat okozhat, bár ez sajnos felnőtt korra is megmaradhat, sokaknak okoz csalánkiütést ez a fantasztikus gyümölcs, mivel magas a hisztamin tartalma. Ha azon szerencsések közé tartozunk, akiknek ellenben semmi baja tőle, akkor élvezzük az epret minden formájában, mert sajnos fájdalmasan rövid a szezonja.
Sose együnk epret alapos mosás nélkül, a szabadföldiek közvetlenül érintkezhetnek a talajjal, ezért mindenképpen érdemes egy zuhanynak alávetni őket, mielőtt nekifognánk a lakmározásnak, bár tény, hogy óriási a csábítás már a piacon, hogy csak úgy bedobáljuk az epret a szánkba.

Baráti körben

Az eper sok igazi, mély barátsággal dicsekedhet, és még többen versengenek a kegyeiért. Legjobb barátnője a tejszín, nem kevésbé fontos kapcsolat fűzi a mascarponéhoz, de nem feledkezhetünk meg a túróról és persze a csokoládéról sem. Ezek az alapanyagok csodálatosan kihangsúlyozzák az eper pazar ízét. Bármilyen furcsán is hangzik, az eper remekül muzsikál zöldsalátákban, a rukkolával például elég jó párost alkotnak. Ha még bazsalikom is kerül a salátába, az egyenesen mennyei élményt nyújt.
Legjobb szobahőmérsékleten fogyasztani, aromái így érvényesülnek legjobban.

Csapdába ejteni a tavaszt

Mi sem egyszerűbb ennél. Ha kedvező ára van már a gyümölcsnek, készítsünk belőle lekvárt, dzsemet, a műveletet nagyon leegyszerűsíti és megkönnyíti a különböző zselésítő cukrok, pektinek választéka, ezek használatával tényleg fél óra alatt főzhetünk az eperből lekvárt, amire egész télen rá lehet járni. Készülhet belőle likőr is, ehhez csak gyümölcs, vodka és cukor kell, no meg némi türelem, míg a likőr a sötét, hűvös kamra polcán alaposan összeérik.
Legkézenfekvőbb és legkíméletesebb tartósítási mód a fagyasztás, akinek ehhez megfelelő hűtőkapacitás áll rendelkezésére, mindenképpen fagyasszon le félkilós adagokban epret, egész télen áldani fogja az eszét, amikor gyümölcstortába, turmixba, zabkásába való epret vehet elő a mélyhűtőből. Érdemes megmosva, megszárítva, szemenként tálcára téve lefagyasztani, majd amikor már keményre fagyott, be lehet zacskózni nagyobb adagokat, így nem fognak a szemek egymáshoz fagyni, és egy mozdulattal tudunk belőle kivenni annyit, amennyire éppen szükségünk van.