Lydia Tenaglia operatőrként végigkísérte Anthony Bourdain-t a világ körül, sorra készíti a díjnyertes sorozatokat a PBS és CNN számára, első rendezését, amely az egyik legjelentősebb amerikai sztárséf, Jeremiah Tower karrierjét tekinti át, pedig most mutatták be az amerikai mozikban.
Döcögős kezdetek
Mielőtt gasztronómiával kezdett volna foglalkozni, egy sürgősségi osztály mindennapijait bemutató dokumentumfilm-sorozat operatőre volt. „Úgy éreztem, muszáj ott hagynom ezt az orvosi műfajt. Ha még egy évig azt kell néznem, ahogy embereken agyműtétet hajtanak végre vagy levágják a lábukat, a lelkem összeomlik” – magyarázza. Ezzel nem csak ő volt így, hanem egyik kollégája, Chris Collins is. Ők ketten épp akkor találkoztak egy Anthony Bourdain nevű séffel, amikor az második könyvének megírására készült. A terv az volt, hogy beutazza a világot és bemutatja a különböző távoli helyek ízeit. A két operatőrnek azonban jobb ötlete támadt: könyv helyett miért ne próbálkozzanak meg egy tévéműsorral? Fel is vették a kapcsolatot a séffel, hogy megpróbálják meggyőzni őt. „Emlékszem, amikor először találkoztunk, nagyon meglepett, hogy milyen magas” – meséli Tenaglia – „az első gondolatom az volt: hogyan fogjuk lefilmezni?”
Bourdain először nem lelkesedett túlzottan az ötletért, mivel akkoriban az írásra akart koncentrálni, végül azonban mégis kötélnek állt. Tenaglia és Collins pedig nemsokára összeházasodtak, így az első forgatási út tulajdonképpen egyben a nászútjuk is volt. A körülmények azonban koránt sem voltak ideálisak. A lehető legolcsóbb hotelekben kaptak szállást, a séffel még szinte idegenek voltak egymás számára és maga a forgatás sem volt problémamentes: Bourdain-nek ekkor még nem volt televíziós tapasztalata, kifejezetten ügyetlennek hatott a kamera előtt, amit a magassága még jobban kihangsúlyozott. Az első leforgatott epizód, amely Japánban játszódott, nem sikerült túl jól, a csapat meglehetősen lelombozódott, de azért persze folytatták az útjukat Ázsiában.
Vietnám – a nagy áttörés
A következő állomáson, Vietnámban, mintha valami a helyére került volna. Bourdain nagyon alaposan felkészült, rengeteg mindent tudott az országról, filmeket nézett, elolvasott mindent, amit lehet, és ennek köszönhetően sokkal érdekesebbé tudta tenni a műsort. A három útitárs pedig egyre jobban megszokta egymást, többé nyoma sem volt a korábbi feszült légkörnek. A két operatőr pedig kezdett ráérezni, hogy azt a minimalista képalkotási stílust, amit a sürgősségi osztályon alkalmaztak, hogyan tudják átültetni a gasztronómia világába. „Akkoriban – ez körülbelül tizenhét éve volt – ez még nagyon újnak számított. Ezzel műfajt teremtettünk, azzal, hogy követünk valakit, hogy van egy határozott nézőpontunk, de közben az embereket a saját környezetükben vesszük fel” – mondja Tenaglia.
Jeremiah Tower, az amerikai konyha ellentmondásos csillaga
A kemény munka és az újszerű stílus meg is hozta a sikert. Azóta a házaspár megalapította saját produkciós cégét, és négy másik tévéműsort jelentettek meg Bourdain-nel a főszerepben (Fenntartások nélkül, The Layover, Nem séfnek való vidék, Egy szakács világa), ezen kívül pedig egyéb gasztronómiai témájú sorozatokat is készítettek. Nemrég Tenaglia leforgatta első egész estés dokumentumfilmjét – és egyben első rendezését – amely a neves séf és hírhedt hedonista Jeremiah Tower karrierjét és az amerikai konyhára gyakorolt hatását mutatja be. Tower-t az egyik legnagyobb hatású amerikai séfnek tartják, aki a hetvenes években igazi gasztronómiai sztárrá vált, majd közel két évtizedre visszavonult a rivaldafényből, és csak 2014-ben kezdett ismét séfként dolgozni a New York-i Tavern on the Green-ben. A nagy visszatérés azonban sokakban csalódást keltett, és Lydia Tenaglia filmje ezt is ugyanúgy bemutatja, mint Tower dicső múltját. „Nem tudhattam előre, hogy ez az egész így össze fog omlani, de az, hogy végül így történt, igazán drámaivá tette a történet befejezését.”
Forrás: Munchies
Írjon véleményt
Vélemény írásához be kell jelentkezned az oldalra