Laza Pala – Mit keres Bíró Lajos a strandon?

 

Mindenkinek vannak olyan gyengéi, melyekről nem szívesen beszél idegenek előtt, és most kivételesen nem bizarr szexuális fantáziákra gondolok, hanem egyszerűen csak olyan ételekre, melyeket az utóbbi évek trendjei perifériára szorítottak – vagy mindig is ott voltak – így ha szóba kerülnek, rendszeresek a fanyalgó arckifejezések. Akadnak olyanok, akik titkon a gyorséttermekért rajonganak, számomra ez a bűnös élvezet azonban sokkal inkább a párizsi. Ez persze viszonylag érthető, hiszen anyukám meglehetősen ritkán csomagolt Jamón ibéricót az uzsonnára készült szendvicsembe; a rosszhírű felvágott nekem egy halom gyerekkori emléket, érzést idéz.

Magával a párizsival egyébként nem feltétlenül lenne probléma, ha könnyebben lehetne vállalható minőségűt beszerezni. A bajok igazán akkor kezdődnek, amikor valakinek feltűnik, hogy én bizony ezt fogok enni, és elhangzik a kihagyhatatlan kérdés, hogy tudom-e, hogy hogyan készül. Pontosan nem. Szerencsére. És a mocskos részletekre nem is vagyok kíváncsi, viszont sejtéseim nagyon is vannak, épp emiatt eszem évente mindössze néhány alkalommal ilyet.

Ezek fényében nem véletlen hát, hogy letörölhetetlen mosoly ült ki az arcomra, amikor Bíró Lajos tett elém a napokban egy szelet párizsis kenyeret az újonnan nyílt Laza Palán. Persze nem akármilyen kenyérre került nem akármilyen párizsi. A séf a pesti és a budai étterem, a Belvárosi Piacon található két egység után most a strandbüfék poklába szeretne valami újat hozni, és valljuk be, már rég hiányzott valami hasonló, hiszen ha valaki Budapesten elhatározza, hogy valami igazán rosszat szeretne enni, akkor elég jó esélyekkel indul, ha az első útja valamilyen strandra vezet.

A Palatinuson található büfé szerencsére nem veszi indokolatlanul komolyan magát, nem akar sem fúziós ételekkel, sem molekuláris gasztronómiával villantani, amit ezúton köszönök is, mert a medencék szélén pont nem ezekre vágyik a legtöbbünk. Van ellenben a Dunabogdányról származó 99% hústartalmú párizsi mellett a Hold utcából már jól ismert rántott hús és lecsókolbász. Az utóbbi kapcsán egyébként mindig eszembe jut, hogy ha annyian teszik szóvá, hogy nincs igazi magyar street food étel, miért ne lehetne ez a mi currywurst-unk, főleg úgy, hogy lecsókolbászból még akad finom is. Akik valami könnyebbre vágynak választhatnak csirkét vagy hideg tésztasalátákat, de amit kötelező kipróbálni az a speciális sütőben készült sült krumpli és a házi gofri.

Mivel a Laza Pala a sziget felé is nyitott, nem muszáj megvenni a strandbelépőt, ha csak ennénk egy jót. A hely egyelőre minden nap este nyolc óráig tart nyitva, de tervezik a későbbi zárást, amennyiben erre lehetőséget kapnak.

Írjon véleményt