Egészséges, finom és könnyen elérhető – e három jelzővel is összefoglalhatóak a tea fogyasztása melletti érvek. Bercsényi-Bíró Zsuzsa teaszakértő mesél részleteket.

Egészségünkre!

„Mindenekelőtt a legegyszerűbb érv: a szervezetnek folyadékra van szüksége, ezek fogyasztásával a vér áramlásának növekedése és tisztító hatás érhető el. A tea hatóanyagai között megtalálható a koffein, fluor, flavonoidok. A teában lévő polifenolok vírus és baktériumölő hatásúak, gátolják a daganatok kialakulását, a csersavak pedig a káros koleszterin és a zsírsavak felszívódását akadályozzák. Napi három két és fél deciliter  fekete tea fogyasztása jelentősen növeli a koncentráló képességet. Bár a vitaminokat általában a gyümölcsökben, zöldségekben keressük, a teában A, B, C-vitamin is van, a zöld teában például olyan mennyiségben, mint a citromban.” – ír le pozitív élettani hatásokat az élelmiszermérnökként végzett teaszakértő, aki a diabétesz országonkénti egészségügyi statisztikáit figyelve azt állítja, hogy a teafogyasztás a 2-es számú cukorbetegség kialakulását is lassítja, amit a különböző tanulmányok mellett az is bizonyít, hogy alacsonyabb a betegségben szenvedők aránya azokban az országokban, ahol komoly teakultúra alakult ki. Éppúgy, ahogy a legnagyobb fluortartalmú növényt, azaz a teát gyakran fogyasztó országok lakosságának fogai is egészségesebbek. „A tea frissítő hatása hosszan tartó, mert a kávénál lassabban, a bélben szívódik fel a benne lévő koffein, ezért is alkalmas kiválóan egyetemisták tanulásához.” – veti fel a gyakran felmerülő kávé kontra tea problémát Bercsényi-Bíró Zsuzsa.  

A világ legmagasabb pontjáról

„Teát leginkább Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában találunk. Minél magasabban terem, annál jobb a minősége. A teák királynője, a Darjeeling kétezer méter magasan, a Himalája lejtőin nő. Ugyanarról a bokorról három periódusban, négy különböző minőségű, hatású és árfekvésű tea szüretelhető. A fehér teák, vagy szűzteák az első szüretből, kesztyűben leszedett ezüstös fehér rügyből és a virágból készülnek. A következő lépés ugyanarról a növényről leszedett levél, a zöld tea. Ezt fonnyasztással és szárítással tartósítják, ha egy nagyon kevés fermentáción is átesik a szárítás előtt, akkor keletkezik az Oolong tea, illetve ha hosszabban  fermentálják szárítás előtt,  jön létre a fekete tea. A legegészségesebb, első, fehér vagy szűz teában minden hatóanyag benne van, ezt március körül szüretelik. Az áprilisi szüretelésnél már durvábbak a levelek, kisebb a víztartalmuk, és más a belső tartalmuk. Amíg a szűz tea több száz dollár is lehet kilogrammonként, addig a fekete tea már 7-8 dollárért kapható.” – mutatja be a fokozatokat a teaszakértő.

„Teanövény a Camellia Sinensis, vagy a mate tea, amely Dél-Amerikában terem. A Roobios Dél-Afrikából származik, és azt szokták róla mondani, hogy reggel élénkít, napközben szomjoltó, este hozzásegít a nyugodt alváshoz. Mindezt úgy, hogy nem tartalmaz koffeint, és csersavat ezért kisgyerekeknek is bátran adható. Komoly sejt megújító hatása is közismert, azaz fiatalítja a szervezetet. A gyümölcsteákkal viszont óvatosan kell bánni, magas savtartalmuk miatt állandó fogyasztásuk nem előnyös a gyomornak. Érdemes tehát napközben váltogatni a teafajtákat, reggel fekete , napközben gyümölcs, evés előtt zöld teát inni. A cukorról viszont mindenkit lebeszélnék” – tanácsolja Bercsényi-Bíró Zsuzsa.

Csipkebogyó

Ami a Magyarországon termő teanövényeket illeti, a teaszakértő igyekszik eloszlatni a tévhitet: „Sokáig azt hittük, hogy a kamillatea a csúcs, de mára kiderült, hogy a népesség fele allergiás a kamillára. Ennek oka, hogy a kamillát árkok szélén szedték, a földek pedig részben a kipufogó gáztól, részben a talajművelés következtében fertőzöttek. A hárs is ott található, ahol autók járnak. Marad  tehát a csipkebogyó, ami olyan területen – erdők szélén, lankákon – terem, ahol nem laknak emberek, és nem járnak autók.” – oszlatja el illúzióinkat.

Sokan nem annyira tudatos fogyasztók, hogy szaküzletben, alapos átgondolás után vásárolnak teát, inkább a szupermarket polcáról lekapott filteres tea a jellemző Magyarországon. Szerencsére nem követünk el hibát ezzel sem. „Mindenképpen jó, ha teát iszunk, akkor is, ha utóbbit választjuk. A filteres teák ugyanabból a gyártási folyamatból kerülnek ki, mint leveles társaik, csak a szita alsóbb részéről. Előbbiek előnye, hogy gyorsan lesz színes az ital, mert míg a leveles teát három percig kell áztatni, a filteres teát már másfél perc múlva kivehetjük. A filteres teákhoz aromát is  tesznek a jobb íz elérése érdekében. Jelenleg az élelmiszertudomány nem ellenzi az aromák fogyasztását, ezeknek nincs egészségügyi hatásuk. – hívja fel a figyelmet a különbségekre Bercsényi-Bíró Zsuzsa.

Érzékeny kérdés a teák ára, az egyszeri vásárlóban könnyen alakulhat ki az a benyomás, hogy a leveles teák sokkal többe kerülnek, mint a filteresek. A teaszakértő azonban cáfolja ezt: „Nem drágábbak, a filterbe mindössze 1-1,5 gramm kerül gyártáskor, a leveles teából 3 grammot szoktunk a szűrőbe tenni. Kétszer annyit használunk, viszont sokkal ízletesebb , hatóanyagokban gazdagabb italt kapunk.”

Ma már Magyarországon minden fajta teához hozzá lehet jutni. A teaszakértő azonban új hagyomány kialakulását szeretné elérni: Jó lenne, ha az éttermekben teát is felszolgálnának. Minimális beruházással választékot lehetne létrehozni éppúgy, mint a borok között. A teák közül is ki lehet választani az ételhez  legjobban illő teát. A halakhoz könnyű gyümölcsteát, süteményekhez Darjeelinget, vagy Earl Grey-t, a zsírosabb ételek előtt Oolong teát vagy zöld teát érdemes kínálni, /mert így nem fog lerakódni a zsír a vendég szervezetében. A jobb éttermekben tudják már mindezt, de  igazán a teázás kultúrája még nem jellemző. Pedig egy délutáni teával és süteménnyel, vagy szendviccsel a két fő étkezés között betérő vendégeket le lehetne nyűgözni, arról már nem is beszélve, hogy forgalmat lehet generálni. Teázókban már több mint 100 fajta teát is tartanak, éttermekbe 10-15 féle teát szoktam ajánlani.” – említi Bercsényi-Bíró Zsuzsanna teaszekértő.