„1914-ben még korcsmaillat volt Magyarországon. Származott a korcsmaillat a különböző borjú- és marhapörköltöktől, amelyek paprikától pirosan, hagymától szagosan, frissen csapolt, aranyhajú csipkefodros ser társaságában várták gabelfrüstökre az utazót, a legkisebb vendégfogadóban is”. (Krúdy Gyula in: Kánaán könyve, Fogadó a régi világhoz) Szerencsés környék Volt egyszer egy Nöpauer Máté nevű építő mester, aki a XVIII. század