Royal breakfast, avagy a tökéletes kolbászos szendvics nyomában

Ha kolbászról van szó, valószínűleg mindenki az itthon elterjedt erőteljesen fűszeres fajtára gondol először. Igazi „nehéz” étel, amiből nem raknánk néhány vékony karikánál többet a szendvicsünkbe. Ettől most vonatkoztassunk el egy kicsit, és a tipikus magyaros kolbász helyett, forduljunk inkább a különböző sütnivaló- és grillkolbászok felé, amelyek ideális alapanyagként szolgálnak egy igazi angol reggeli fogáshoz, az egyszerűen nagyszerű kolbászos szendvicshez.
A Guardian összeszedte, mire kell odafigyelnünk, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki ebből, az egyébként meglehetősen hétköznapi csemegéből. Jöjjön hát néhány jó tanács egy igazán laktató reggelihez.

A lényeg: a kolbász

Természetesen ez a legfontosabb. Egy dolgot le kell szögeznünk: a kolbász ára nem feltétlenül áll arányban azzal, hogy mennyire finom. Az olcsó kolbász nem biztos, hogy rossz kolbász, ahogy a legdrágább, gourmet terméknek is lehet szörnyű íze. A lényeg az, hogy ár-érték arányban a lehető legjobb minőségű húst szerezzük be. Nézzünk utána, hogy lehetőleg hazai, szabadon tartott sertésből készüljön a kolbász. Legjobb, ha helyi termelőktől szerezzük be a szupermarket helyett. Ez a kis erőfeszítés bőven kifizetődik, amikor később az ízletes szendvicsünkbe harapunk.

Mivel a kolbászos szendvicset alapvetően reggelire fogyasztják, maradjuk az egyszerű ízeknél. Az ideális kolbásznak úgy 85-90%-a sertéshús, annak is leginkább a zsíros részeit használják hozzá. Ehhez persze jöhet némi só, bors, esetleg egy kis zsálya. Ennyi elég is. Ennél több íz már csak leterhelné az ízlelőbimbóinkat. Ilyenkor inkább visszafogottabb ízekre vágyunk, mint erős, paprikás kolbászra.

A kenyér

Bár fontos alkotóelem, a kenyér itt bizony csak mellékszerepet játszhat a kolbász mellett. Ezért hagyjuk a különböző rusztikus-magos kenyereket és egyéb különlegességeket máskorra. Ezek csak elvonnánk a figyelmünket a szendvics sztárjáról, a kolbászról. Ami most nekünk kell, az egyszerű fehér kenyér: puha és friss. Lehet hagyományos házi kenyér, de akár szeletelten kapható szendvicskenyér is. Viszont arra figyeljünk, hogy négyszög-alakút vásároljunk – a kerek zsömléket vagy cipókat, a bageleket és kifliket sokkal nehezebb rendesen, egyenletesen megtölteni.
A durván feldarabolt kolbászok és könnyű, puha kenyér kontrasztja képezi a szendvics lényegét. 
A bagett sem alkalmas erre a célra, mert a héja ropogós és viszonylag vastag – így csak megnehezítené a dolgunkat. Komoly csatát kéne vívni a kenyér héjával, hogy eljussunk a húsig, aminek a leve eközben bármikor könnyen ránk fröccsenhet. Nem éppen idilli jelenet, nem igaz? Reggelente nem hadakozni szeretnénk az étellel, hanem könnyedén falatozni.

Összeállítás

Vegyünk két kb. 1 centi vastag szelet kenyeret. A kenyér-kolbász aránya legyen fele-fele, de ha ez nem jön össze, inkább a kolbász legyen túlsúlyban. Bőségesen vajazzuk meg a kenyeret. Ez a meleg hatására majd szépen beleolvad a szeletbe.
Egy serpenyőben süssük ki a kolbászt (a méretétől függően három-négy darab kell belőle), majd hosszában vágjuk félbe. Ha így tesszük a kenyérbe, minden falatra jut majd belőle, és a szendvics szerkezetileg is stabilabb lesz, vagyis könnyebb lesz elfogyasztani.  
Miután minden a helyére került, kissé nyomjuk össze a szendvicset, hogy még inkább összeálljon.

Mártások, szószok, egyéb kiegészítők

A hangsúly tehát a kolbászon van, ennek az ízét igyekszünk kiemelni. Így bármilyen kiegészítő szószt vagy fűszert használunk , azt csak mértékkel! Ilyen adalék lehet például a paradicsomszósz az édes ízek kedvelőinek, vagy a karamellizált vagy sült hagyma. Ha egy kissé frissebb ízekre vágyunk, próbálkozzunk a káposztasalátával. Ennél többre igazán nincs szükség.
A szószokkal  is óvatosan, a különböző pikáns, csípős fajták, mint a BBQ-szósz vagy mustár használata nem reggelire sok lehet. De is ízlés kérdése. 

Írjon véleményt