Vissza a suliba – életszerű helyzetek tárháza

Képzeld el, hogy éppen egy sütit eszel, és az utolsó falat, a legfinomabb rész, amit direkt a végére tartogattál, véletlenül kicsúszik az ujjaid közül és a konyha padlóján landol. Mit teszel? Kidobod a kukába, mert „koszos lett”, vagy gyorsan felszeded, és mintha mi sem történt volna, bekapod? Melyik a jó döntés? A széles körben elterjedt „öt másodperces szabály” szerint, ha az étel öt másodpercnél kevesebb ideig érintkezik a padlóval, nem lesz semmi bajod tőle. De vajon van ennek bármilyen alapja? A bacilusok tényleg illedelmesen kivárják az öt másodpercet? Ilyen, és ehhez hasonló szórakoztató, kicsit tudományos, uzsonnás és tízórais megoldásokkal egész tanévben szórakoztatunk benneteket és persze mindeközben magunkat is.

Nem mindegy, hogy süti vagy brokkoli

5mp_szabaly_02

2003‐ban egy amerikai középiskolás, Jillian Clarke vizsgálta először az öt másodperces szabály tudományos alapjait. A tanulmánya szerint a férfiak 56%‐a és a nők 70%‐a ismeri az öt másodperces szabályt, és legtöbbjük be is tartja azt. Azt is megtudta, hogy, miután elejtettük, a különböző édességeket sokkal kisebb eséllyel dobjuk ki, mint például a brokkolit és a karfiolt. Ki gondolta volna?
Clarke szerint a szabály elődjének létrejötte Dzsingisz Kánhoz köthető; ő ugyanis már megszabta, mennyi időt tölthet az étel a földön, úgy, hogy még fogyasztható legyen. Bár nem volt valami finnyás: másodpercek helyett egy tizenkét órás időkorlátot határozott meg. Clarke vizsgálataiból az is kiderül, hogy a szabálynak nem sok tudományos alapja van; hiszen amikor az étel érintkezik a talajjal, rögtön megszállják a mikroorganizmusok. Na jó, ha igazán pontosak akarunk lenni, be kell ismerni, hogy a „rögtön” ebben az esetben egy femtoszekundumot jelent, ami 10−15 másodperccel egyenlő. Vagyis, ha ennyire gyorsan fel tudnánk kapni a leejtett ételt, még nem lenne rajta semmi. Az is igaz, hogy az ötmásodperces szabály azért nem teljesen alaptalan. Hiszen, ha mondjuk, egy percig várnánk azzal, hogy felvegyünk a sütinket a földről, már tízszer annyi baci lenne rajta. Persze, nagyon kevés baktérium is elég hozzá, hogy megfertőződjünk például szalmonellával.

Bacik mindenütt5mp_szabaly_04

A baktériumokat elkerülni viszont lehetetlen vállalkozásnak tűnik – és igazából nem is járnánk jól vele. Akármekkora tisztaság is van a házban, a különböző baktériumfajok mindenütt ott vannak – még az emberi testben is. Egy 2015‐ös kutatás szerint kb. 9000 különböző mikroszkopikus méretű faj található az otthonainkban, ebből pedig kb. 7000 baktérium. De azért ne ijedjünk meg túlságosan, ezek nagy része ugyanis ártalmatlan, sőt az immunrendszerünk számára kifejezetten hasznos. Különösen a kisgyerekek számára fontos, hogy kapcsolatba kerüljenek baktériumokkal, ugyanis így fejlődik ki és erősödik az immunrendszerük. A BBC Earth megkérdezett néhány tudóst arról, hogy ők megennék‐e még a földről az ételt. A válaszaik pedig nagyjából azonosak voltak: normális higiéniai körülmények között ‐ vagyis, ha nem egy lepratelepen vagy egy nyilvános vécében járunk – egész nyugodtan bevállalhatjuk. Sőt, a chicagói egyetem professzora szerint, ha senki nem beteg a házban, nagyon valószínű, hogy még attól sem lenne bajunk, ha megnyalnánk a padlót vagy akár a vécéülőkét. Nem mintha bárki is kiszeretné ezt próbálni.

Írjon véleményt