Már a kőkorszakban is része volt az ember táplálkozásának, egészséges és finom, ám jóval kevesebbet fogyasztunk belőle, mint tehetnénk. Talán a gasztronómiai hagyományok hiánya, talán az ár-érték arány átgondolatlansága miatt a méz még mindig nem foglalta el méltó helyét a magyar étkezőasztaloknál.
Már régen is tudták
A méz ősi táplálék, egy tizenhatezer éves, Spanyolországban fellelt, lépes mézet gyűjtő embert ábrázoló barlangrajz is bizonyítja, hogy már a kőkorszakban élt ember is fogyasztotta. Indiában kifejezetten gyógyászati termékként használják, és az európai egészséges táplálkozás hívei is esküsznek jótékony élettani hatásaira. Számos hasznos anyagot tartalmaz: szerves savakat, vitaminokat, enzimeket, illóolajokat, ásványi anyagokat, erősíti szervezetünket, segít az allergiás tünetek megelőzésében. Fokozza az étvágyat, javítja az emésztést, egyszerű cukrai könnyen felszívódnak, nem terheli meg a szervezetünket. Segíti az alvást, nyugodt pihenést. Támogatja a gyenge szívet, védi a májat és fertőtlenít. Napi egy kanál méz elfogyasztásával a szükséges vitamin mennyiséget is biztosíthatjuk szervezetünk számára.
Magyar mézet mindenkinek!
A Kárpát-medence ideális körülményeket biztosít a mézet készítő méhek számára. Magyarországon ma egymillió kétszázezer, négyzetkilométerenként átlag 13 méhcsalád él, ezzel a méhsűrűség nálunk a legnagyobb a világon. Nagyjából 20 ezer méhész dolgozik a rendszerváltást követően a mezőgazdasági ágazatok közül szinte egyedüliként folyamatosan növekvő ágazatban, évente 25 ezer tonna mézet megtermelve. Az átlagos hazai fogyasztás fejenként évente 70 dkg, a kb.7 ezer tonnán felül előállított 15-20 ezer tonnányi mézet alapanyagként exportáljuk uniós országokba. Az európai átlagfogyasztás 1 kg fejenként és évente, ez éghajlati területektől függően változik, a meleg éghajlatú déli államokban alacsonyabb, de Németországban és a skandináv országokban 2,5 kg az átlagfogyasztás.
Az Európai Unió másfél milliárd forinttal támogatja a hazai méztermelőket. A támogatások elosztásában jelentős szerep jut, a hazánkat az unióban is reprezentáló Magyar Országos Méhészeti Egyesületnek, amely részt vesz a jogszabályalkotásban, érdekképviseleti szerepet vállal, pályázati információkkal szolgál, tájékoztat a mézpiac aktualitásairól, de foglalkozik a méhegészségügy változásaival, az újonnan megjelent méhbetegségekkel is.
Irány a piac!
2015-ben élénk tiltakozás tört ki amiatt, hogy a magyarországi szuper- és hipermarketekben hamis kínai mézet árusítottak. A magyar méhészek és érdekképviselőik nem álltak meg Brüsszelig, és fellépésükkel elérték, hogy azóta a Magyarországon árusító üzletláncok boltjaiban csak magyar mézet lehet kapni. Az igazán tudatos vásárló azonban közvetlenül a termelőtől, piacon választ a mintegy ötven fajta hazai mézből. Ezzel nem csupán a hazai termelőt támogatja, hanem a legegészségesebb terméket veszi meg, hiszen a hazai természeti körülmények között élő méhek az itt meglévő anyagokat viszik a szervezetünkbe. A tudatos vásárlókat segíti az egyesület által készíttetett egyedi, könnyen azonosítható dombornyomott üveg és zárszalag, amely garantálja, hogy magyar termelő termékét veszi a fogyasztó, és a rendszeresen, szúrópróbaszerűen ellenőrzött minőséget is szavatolja.
Mi mennyi?
A kilogrammonként 2500 Ft-os átlagár első hallásra talán magasnak tűnik, de a méz egyrészt jóval egészségesebb, mint a mesterséges, vegyi kezelésekkel előállított édesítőszerek, másrészt édesítő hatása magasabb, ezért kevesebbet kell használni belőle. Ráadásul nem romlandó élelmiszer, ezt bizonyítja az is, hogy az egyiptomi piramisok feltárása idején megtalált mézet a régészek elfogyasztották, és semmi bajuk nem lett tőle. Tárolásának ideális hőmérséklete 4-14 celsius fok. A budapesti vásárlók inkább, a vidékiek kevésbé veszik a mézet, ennek oka leginkább a tradicionális hazai étkezési kultúrában keresendő, de talán a gasztrodivat átalakulásával ez is változik előbb-utóbb.
A különböző mézfajták és jellemzőik
Akácméz: A legismertebb fajtaméz. Hazánk termeli Európa akácméz termésének nagy részét. Harmonikus ízű, édes, lágy és kevésbé savas. Csaknem színtelentől az enyhén sárgáig terjed színe, amely tájegységenként változik. Jelentős gyümölcscukor tartalma miatt, hosszú ideig folyékony marad. Köhögés ellen ajánlott. Mivel íze harmonikus, nem jellegzetes, nem uralkodó, ezért külsőleg, édesítő szerként remekül használható. Palacsintára, mákos tésztára, gubára csurgatva, megőrzi az ételek sajátos ízét. Kávét, teát édesítve kiemeli azok eredeti aromáját.
Hársméz: Színe a világosbarnától a sötétbarnáig változhat. Ennek oka, a virágzás ideje, a tájegység, a hársfa fajtája, a virágzás alatti időjárás. Illata, íze határozott, jellegzetes. Kellemes aromája alapvetően megkülönbözteti a többi méztől. Ételbe keverve fűszerezi azokat. Hörghurutra kiváló. Alkalmas lázas betegségek enyhítésére és görcsoldásra. Kristályosodásra hajlamos. Újabban kiemelt szerepet kap a biokozmetikában (hársmézes arcpakolás).
Selyemfűméz: Az Asclepias syriaca (selyemkóró, selyemfű, vaddohány, papagájvirág) nektárjából származó igazi magyar specialitás. Igen erős, édeskésen fűszeres illatú és jellegzetesen aromás ízű méz. Világos színű, lassan kristályosodik. A nyers ételek különleges ízesítője.
Napraforgóméz: aranysárga színű méze gyorsan válik kristályossá. Kristályai nagy szeműek. Idővel színe sötétedik. Illata a napraforgó virágjára emlékeztet, íze aromás, ízletes. Tároláskor két fázisra válik szét: felül folyékony, olajszerű, míg alul vajszínű és kristályos. Sütéshez (mézeskalács) a legalkalmasabb méz.
Repceméz: Amíg folyékony sárga színű, de kristályosodás után fehér lesz. A leggyorsabban változtatja meg állagát, kristályosodik meg. Kristályai aprók, élvezetes fogyasztani ilyen állapotban is. Méze a kevésbé savas mézek közé tartozik. Gyógyítja a gyomorsav túltengést.
Virágméz: Rétek, legelők virágaiból származó, angolszász nyelvterületen „ezer-virág-mézének” nevezett sárgásbarna méz, az egyik legközkedveltebb csemege. Nem fajtaméz, hiszen nem lehet meghatározni pontosan növényi eredetét, csak származási tájegységét. Általános immunerősítő hatása kimagasló, különösen, ha gyógynövényekből is származik a mézben nektár. Fogyasztása rendszeresen ajánlott.
Gesztenyeméz: A szelídgesztenye fáról gyűjtött méz a leggazdagabb ásványi anyagokban. Színe sárgásbarna, gesztenyevirág illatú, jellegzetes. Rendszeres fogyasztása akadályozza a trombózisok kialakulását. Visszértágulat mérséklésére is alkalmas.
A cikk elkészítésében Bross Péter, a Magyar Országos Méhészeti Egyesület elnöke nyújtott szakértő segítséget.
Írjon véleményt
Vélemény írásához be kell jelentkezned az oldalra