Forgalmasan indult a január a főváros legújabb japán éttermében, nem véletlenül: a Skála Metró épületében nyílt Nebuta nem csak letisztult dizájnjával hívja fel magára a figyelmet. A látványkonyha profi csapata azon munkálkodik, hogy végre megtanuljuk, meddig kell főzni a valódi rament és milyen körettel eszik a tonkatsut.

A Nebuta egy jól sikerült japán út után pattant ki a négy későbbi tulajdonos fejéből. Hazatérve ugyanis azzal szembesültek: sehol sem találják azt az ízvilágot, amit megszerettek Japánban! Így döntötték el, hogy egy séf segítségével Magyarországon is megfőzetik a tökéletes rament. Sok kóstolgatás és kísérletezés után született meg a végeredmény.

December 15-én, a Nyugati téren nyílt meg a Nebuta, ami már üvegfalával és látványkonyhájával is vonzza a tekinteteket. A külsőségekhez gyors kiszolgálás és visszafogott árak is társulnak: egy business menü például 3-4 ezer forint, amiért cserébe elsőrangú prémium alapanyagokat és valódi japán ízeket kapunk.

A Nebutában találkozhatunk a gyozával, a japán töltött batyuval, de a rántott húshoz hasonló tonkatsu sem maradhat le az asztalról. Mindez a magyar közönségnek még ismeretlenül csenghet, nem véletlen, hogy az alátéten rövid magyarázatot is találunk az ételekhez.

A kiadós, forró tésztaleves, a ramen leve például több napig készül. Itt négyféle, köztük egy vegetáriánus alaplé közt választhatunk, amibe helyben készült házi tészta és Heppenheimer tojás kerül. Ha pedig nagy adagot rendelünk, garantáltan eltelünk vele: az óriási tál levest tésztával, tojással és két császárhús-betéttel szolgálják fel.

Kis rament ezzel szemben kérhetünk menüben, tonkatsuval is.Ez a szuvidált rántotthús panko morzsával panírozottcsirkéből, rákból, hosszú karajból vagy sertésszűzből készül.A húsok megfelelően ellenőrzött, szabad tartású, minősítettfarmokról érkeznek, a panírhoz használt panko is az étterem rendelésére, házilag készül. Az éttermi kínálatra a legjellemzőbb a hosszú karaj, ami a magyaroknak elsőre kissé szokatlan lehet: fontos ugyanis, hogy a hosszú karaj megfelelő arányban zsíros legyen, a húst omlós, vajpuha, szinte elolvadó, egyenletesen puha zsírszövetnek kell határolnia, melynek nyomán kívül a roppanós panko panírtól kemény, belül szaftos, puha ízekkel teli élményt kapunk. Természetesen nem krumplipürével, hanem japán szokás szerint jégágyon pihentetett, vékonyra vágott friss káposztával és tonkatsu szósszal tálalják.

Az étterem külön tésztagyártó gépet rendelt Olaszországból, amivel saját receptek szerint, saját maguk készítik a tésztát a rámenekbe, currybe, de itt készül a gyoza alapanyaga is. A ramenek és katsuk mellett a gyoza a harmadik alapétel a Nebutában, amit főételként set-ben mangalicás, rákos vagy gombás töltelékkel lehet rendelni. A batyunál a legfontosabb, hogy a tetejét pirítják, az alját párolják, amitől felül ropogós, alul pedig puha, szájban olvadós jelleget kap. Ha hiányolnánk az ismerős ízeket, desszertként besztercei szilvalekvárral töltve is kipróbálhatjuk. Talán ez a kis magyaros csavar is hozzájárul, hogy a japán ételek végérvényesen belopják magukat a szívünkbe.

A Nebuta elődje, a Kobuta a Hegedűs Gyula utcában egy évig működött. Most háttérkonyhaként szolgál a frissen nyílt étteremnek. Itt kapnak helyet a fagyasztók, tésztagépek, itt tevékenykedik a séf, és innen szállítják a félkész alapanyagokat a Nebutába, ahol a szakácscsapat önti végleges formába őket.

Mivel a termelőkonyha még több étterem kiszolgálására is alkalmas, az sem kizárt, hogy a Nebuta idővel franchise formájában terjeszkedjen tovább – így hamarosan akár a legnagyobb budapesti plázákban is találkozhatunk vele.