Úgy adódott, hogy idén többször is Zürich és környéke lett az úticél, így ráérősen és több cikkben dolgozzuk föl az ott tapasztaltakat. Vonatra szállunk, sarki kisboltban vásárolunk (majd látszani fog, hogy maga a kifejezés is mennyire mást takar), beugrunk kávézni, szendvicsezni, vacsorázni, ami éppen szembejön és kedv is van hozzá: valahol a turista és a helyi lakos közé lőttük be pozíciónkat, mindkettőből ihletet merítve az élményekhez.
Mindenhol jó, de az egyik legjobb Zürich
Az Egyesült Államok-beli Mercer tanácsadócégé az egyik legismertebb, minden évben megjelenő, az élhetőségi szempontok alapján összeállított városi rangsor, amin a világ 221 városa szerepel. A Quality of Living New Yorkot alapul véve hasonlítja össze a városokat. Vizsgálják gazdasági, politikai és szociális környezetet, orvosi és egészségügyi ellátást, az oktatást, a lakóhelyek színvonalát, a közszolgáltatásokat, a közlekedést, a fogyasztói termékeket, éppúgy, mint kulturális és a természeti környezetet, de még a kikapcsolódási lehetőségeket is. Mindezen kritériumok alapján a Mercer listáján a leginkább élhető városok európai listáján rendre Bécs kerül náluk az első helyre, a másodikat pedig Zürich szerezi meg. Míg a tőlünk karnyújtásnyira lévő Bécsbe akár csak egy napra is kiugorhatunk, ha van ott egy jó kiállítás, persze ha már ott vagyunk, akkor meg is ebédelünk, iszunk egy kávét és, ha még belefér, akkor a Naschtmarktra is beugrunk. Addig a Zürichbe utazáshoz egy kicsit nagyobb elhatározás és vastagabb pénztárca szükségeltetik, de ha megtehetjük, mindenképp megéri időt tölteni a Zürichi-tó partján, ahol természetesen a legnagyobb város Zürich. Ami egyben Svájc legnagyobb városa, és az azonos nevű kanton székhelye is. Lakosainak száma 400 ezer, az agglomerációkban élőkkel együtt pedig 1 millió 300 ezer körüli. És itt van az ország legnagyobb és legforgalmasabb repülőtere és vasútállomása is.
Zürich régen és ma
A város, jó elhelyezkedésének köszönhetően – van folyója, tava, dombok és hegyek veszik kör – már az ókori rómaiak idejében is lakott terület volt. De a mai napig tartó virágzása a középkorban kezdődött. 1351-ben csatlakozott a Svájci Államszövetséghez, kereskedőit pedig a selyem, a gyapjú, a vászon és a bőr tette gazdaggá. Első igazi fénykorát a 16. században élte, amikor Ulrich Zwinglinek köszönhetően a város polgárai a reformáció követőivé váltak. Az ipar és kereskedelem folyamatos fejlesztésének hála, a város a 19. században is virágzott, majd a két világháborúból is pénzügyi központként került ki. Mindezek következtében a nemzetközi bankvilág és az egész világ aranypiacának is központja, és itt működik az egyik legfontosabb tőzsde is. Ahogy egész Svájcban, úgy természetesen Zürichben és környékén is benne van a levegőben a jólét. Ami többek közt abban segít, hogy finanszírozható a városi kényelem, tiszták a parkok, jó minőségű árucikkek kaphatók, ennek megfelelően magas is az áruk, de minden van, és még sincs nyoma nyomasztó pénzszórásnak. Olyannyira nem, hogy a zürichi polgárok jó része átjár a hasonló minőséget nyújtó közeli német városokba nagy bevásárlásra. Azt azért hozzá kell tenni, hogy egy gasztro utazónak a város szupermarketjei, piacai és kisebb boltjai kihagyhatatlan látnivalók.
A mindennapi kenyér
Zürichi utazásunk során nem luxusszállodában, hanem egy családi otthonban tölthettünk el majd egy egész hónapot. Ilyenkor egyszer csak csodálatos módon a mindennapokba is bepillantást nyerünk, aminek természetes része a bevásárlás is, hisz minimum tejet, kenyeret vajat, sajtot, muszáj vásárolni, már ha be tudjuk érni ennyivel. De annyi biztos, hogy simán meg lehet próbálni, nem lehet megunni azt a tejtermék univerzumot, amit az élelmiszerüzletek a mindennapokra kínálnak. Ráadásul itt egy szupermarket meglátogatása valóban felér egy élménnyel. Svájcban alapvetően két nagy bevásárló lánc működik, az egyik a Migros, a másik az ottani Coop. Az utóbbinak a Központi Pályaudvar mellett lévő áruháza, pedig felér egy nemzeteközi gasztronómiát bemutató gyorstalpalóval, a világ majd összes konyhájának alapanyagaiból. És nem egy-egy polcról van itt szó, hanem teljes gondolákról. Ám, ha másfajta bontásban kívánjuk felmérni a világ alapanyagait, akkor ezt is megtehetjük. Vannak vegetáriánus és vegán szekciók, készételek, aprított hozzávalók, a legfontosabb ismérv, hogy itt minden friss, és jó minőségű. A vásárlásokat a svájciak ebben a két nagy üzletlánc boltjaiban intézik, de természetesen vannak mindenre szakosodott kis üzletek is, hentesek, halasok, zöldségesek, pékségek, nem is szólva a csokoládé boltokról, és a piacokról. (A szerző felvételei).
Írjon véleményt
Vélemény írásához be kell jelentkezned az oldalra