A japánok nagyon szeretnék, ha a szaké végre levetné magáról misztikus köntösét, és a tradicionális nemzeti italból nemzetközi kedvenccé válna. Rajtunk ne múljon, 11 pontban elmondjuk, mit érdemes tudni róla. 

1. A legöregebb ital a Földön

Kétezer éves történelmével a szaké az egyik legrégebbi ismert ital a történelemben. Történészek 6800 évesre becsülik, de azért a mi római korunk idejére datáljuk, mert bizonyíthatóan ekkor vált dominánssá a rizstermelés Japánban. A buddhista papok tudásából gyökerezik a mai technológia, amely mindig meghaladta a korát – a pasztörizálást például már a XIX. századot megelőzően is alkalmazta (holott Pasteur – és vele párhuzamosan a magyar Preysz Móric – ezt az eljárást csak 1862-ben kísérletezte ki).

2. A főzőmester ma is nagy tiszteletnek örvendő pozíció

A mester (japánul Töji) nemcsak az élesztő kiválasztásáért (ez az egyik legmeghatározóbb a szaké majdani ízében), de a csapata összetartásáért is felel. Utóbbi kifejezetten a hosszú, dolgos téli időszakban nehéz, amikor a tradicionális főzőkben szinte összeköltöznek az alkalmazottak, hogy óránként többször is ellenőrizni tudják az italkészítés folyamatát. Ahol még ma sincs gépesítés az üzemben, ott egy munkás jó eséllyel nem találkozik a családjával október és április között!

3.  Alkoholtartalma a boréra, készítésének technikája a sörére hasonlít

Többfázisú párhuzamos erjesztés során ugyanúgy kell a rizsnek a hozzáadott cukor, mint a sör esetében az árpának a maláta. Egy évszázada még 18-19 fokos volt az így előállított ital, de az étkezési szokások változása miatt és a könnyebb fogyasztás kedvéért, az alkoholszázalékot visszacsökkenttették 15-re.

Fotó: Valuska Gábor

4. Elférfiasodott ez az ital is

A Töji független nőt jelent, ami jelzi, hogy a szaké főzés mestersége valaha a nőké volt. A férfiak a szaké készítését a XVI-XVII. században vették át. Szokás a japán nők szép bőrét a szakénak tulajdonítani, az ital ismert bőrfehérítő hatása miatt, de ma már a gyártók ennél többel harcolnak a nők kegyeiért. Léteznek kifejezetten nőknek fejlesztett változatok is, ilyen például az 1743-ban alapított, Japánban piacvezető márka, a Hakutsuru egyik terméke, amelyet Sayurinak, azaz Kicsi liliomnak kereszteltek. A banános jegyeket is tartalmazó, édeskés szakét rózsaszín üvegben árulják.

5. Lehet hideg, langyos és meleg is

Ahogy a négy évszaké Japánban, úgy a szaké hőmérséklete is változik. Attól függően, hogy hűtve, szobahőmérsékleten vagy melegen isszuk ugyanazt a szakét, más ízt fogunk érezni. Sajnos a melegítés Japánon kívül gondot okozhat az éttermeknek, pedig az ételpárosításoknál nagy szerepe van a hőfoknak. A meleg szaké (joukan) olajos, zsíros ételekhez passzol, a szobahőmérsékletűt (nurukan) hideg ételekhez, sushihoz párosítják, míg a hűtött szakét (reishu) az enyhén édes, savanykás fogások mellé ajánlják a szakértők.

6. Az összetartozás szimbóluma

Ahogy a Hakutsuru szlogenje („Az örök barátságra”) is jelzi, ezt az italt nem egyedül isszák a japánok. Sőt, illetlenség szakét a saját poharunkba tölteni! Szinte minden ünnepen, családi vagy baráti összejövetelen ez kerül a poharakba, de még az esküvői fogadalomnak is része a szigorú szabályok szerint történő szaké elfogyasztása.

7. Már nemcsak kerámiapohárban

Hagyományosan pici kerámia vagy kívül fa, belül kerámia poharakban szolgálják föl, de a szaké világhódítása óta már bármilyen ivóalkalmatosság is megteszi. Olyannyira, hogy az amerikai fiatalok a szénsavas szakét citromgerezddel, üvegből isszák, akárcsak a kukoricasört.

Fotó: Valuska Gábor

8. Már nemcsak Japánban

A japánok szívesen osztják meg a szaké főzés technikáját. Az USA-ban, Brazíliában és Norvégiában is készül szaké, és nem minden esetben japánok, hanem sokszor helyi főzők munkája nyomán.

9. Hiúságból is nőhet a fogyasztás

Japánban már egy évtizede is csak a 30 évvel azelőtti szaké mennyiség egyharmadát fogyasztották, írta a The Guardian (https://www.theguardian.com/business/2008/aug/04/fooddrinks.japan ). Ám az azóta támadt amerikai népszerűség felfelé húzhatja a hazai fogyasztást is, köszönhetően annak, hogy a japán ember büszke, és nagyon kényes arra, mit gondolnak az ő hazájáról.

10. A legjobban a megfelelő ételhez párosítva élvezhető

Dr. Nishimura Akira szaké-szakértő szerint egy jó szaké-étel párosítás sikerénél 70%-ot nyom a latba, hogy megtalálható-e az egyensúly az ital és étel ízintenzitása között. A harmonikus harmadik íz elérése után a második fontos feladata a szakénak az öblítés, vagyis hogy átkötő legyen két fogás között, tehát már a következő íznek készítse elő az ízlelőbimbóinkat. Miközben a japán éttermekben az étlap ízvilágához választja a séf a szakékat, a gyártók tudományos úton, az ízek kémiai elemzésével igyekeznek a legjobb ételpárosításokat megtalálni. A jelen kor nagy kihívása, hogy a legújabb szakéőrületet, a közelmúltban piacra kerülő szénsavas variációk ételpárjait megtalálják.

11. Ez a japánok unicumja

Digestive-ként és aperitívónak is remek ital, mivel a gyomorsavtermelés fokozásával jó hatást gyakorol az étvágyra. Mérsékelt fogyasztását egészségesnek mondják: nemcsak a szívproblémákra és a cukorbetegségre ajánlják gyógyírként a japánok, de antioxidánsnak is tartják. Ezeket a hatásokat az orvostudomány csak részben igazolja, mi viszont felelősségünk teljes tudatában alá tudjuk támasztani, hogy ennek az alkoholnak is van antidepresszáns hatása.