Anno, amikor a pincér volt az úr (a vendég meg a finnyás, ha valamit másként szeretett volna, mint ahogy az adott helyen mindig készítették), jobban jártunk, ha hazudtunk. Például, hogy életveszélyes fokhagyma allergiánk van, és ha a főúr állításával ellentétben mégis lenne fokhagyma abban a vagdaltban, akkor akár már hívhatja is a mentőket.
Ma már szerencsére nem kell ilyen trükkhöz folyamodni, hogy megtudjuk, randibiztos-e a fasírt, ugyanakkor egyre többeknek kell valóban pontos információkkal rendelkeznie a tányérra kerülő étel tartalmáról. Már-már népegészségügyi probléma az ételallergia, ami nemcsak a napvilágra kerülő balesetek számából következik, de abból is, hogy a Nébih nemrég ajánlást tett a vendéglátósoknak, miként tájékoztassák vendégeiket a felszolgált ételek allergén összetevőiről. Nem véletlen, hogy a szakhatóság fontosnak tartotta egy útmutató közzétételét, mivel a közelmúltban jó néhány témába vágó eset borzolta a közvéleményt.

Sokkoló vacsorák

Amy May Shead 2014-ben egy budapesti étteremben megevett egyetlen falattól súlyos anafilaxiás sokkot, és bár az életét sikerült megmenteni, azóta nem tud járni, sem beszélni. A rendőrség felfüggesztette a nyomozást, mert a tettes kiléte nem volt megállapítható.
2015-ben egy 18 éves angol srác vesztette életét egy indiai vacsora után. Dylanről tudott volt, hogy asztmás és allergiás a diófélékre, azon az estén mégsem volt nála a rohamoldó adrenalin injekciója. Hiába vitte kórházba a mentő, az anafilaxiás roham az életébe került.
2016 utolsó napjaiban egy 15 éves angol lány halt bele egy allergiás rohamba a kórházba szállítást követően. Két embert vettek őrizetbe az esettel összefüggésben, valószínűleg ők készítették és árulták azt az indiai ételt, ami Megan életébe került.
Idén májusban egy dél-karolinai diák, Davis Cripe hunyt el, miután egy tejeskávét, egy energiaitalt és egy szénsavas üdítőt ivott meg rövid időn belül. Az orvosok szerint nem egy klasszikus allergiás esetről volt szó, a 16 éves srácnak a szíve állt meg a hirtelen koffeinsokktól. Ez is jelzi, mennyire extrém viselkedésre képes szervezetünk különféle ételek hatására. Egy mogyoróallergiásnál már az is okozhat rohamot, ha a közelében, zárt térben nyitnak ki egy zacskó mogyorót, és ő a levegőbe kerülő mogyorófehérjét lélegzi be.

Mire figyeljünk, mit tegyünk?

Nem véletlenül kezdi Dr. Szeles Géza, igazságügyi orvos szakértő rögtön azzal, hogy „az ételallergia nem játék! Ilyenkor ugyanaz a protokoll, mint minden allergiás eset kapcsán: azonnal mentőt kell hívni, ha azt tapasztaljuk magunkon, vagy a társaság valamelyik tagján, hogy nem érzi jól magát, légszomjra panaszkodik.” Roham esetén nagyon hamar kialakulhat gégeödéma, amikor bedagad a gége, a hangszalagok összetapadnak. Ilyenkor nem az allergia miatt hal meg a beteg, hanem az allergia következtében kialakuló fulladás miatt. Nagyon fontos a gyors, azonnali invazív beavatkozás (szteroid injekció alkalmazása), hiszen – ahogy Amy May Shead esete is mutatja –minden perc számít. A legújabb protokoll szerint a mentősök senkit nem hagyhatnak a helyszínen allergiagyanú esetén, a keringés helyreállítása után a beteget megfigyelésre kórházba kell szállítani.

Dr. Szeles Géza
(Fotó: Helperek Önkéntes Segítők Közhasznú Egyesülete)

Zéró tolerancia – 100% információ

A táplálékallergiák 90 százalékáért alig több mint tucatnyi élelmiszer felelős, mégsem könnyű elkerülni őket, ugyanis adalékanyagként vagy nyomokban, szennyeződésként is felbukkanhatnak ételeinkben.„Nem érdemes kísérletezgetni.Ha valaki tudja magáról, hogy bármilyen ételallergiája van, kerülje a kulináris élvezeteket kínáló, nem szokványos fogásokat, és ne kóstolja meg a mogyorófagyit, mondván, a múltkor sem volt tőle semmi bajom – folytatja az orvos. – Az allergiás reakciót nem lehet azzal befolyásolni, hogy csak keveset eszünk az adott ételből, mert sosem lehet tudni, hogy egy falattal mennyi allergént viszünk be a szervezetünkbe, illetve hogy az milyen gyorsan szívódik fel.”

De honnan szerezzünk információt az allergénekről, mielőtt rendelünk? Az 1169/2011 számú EU-rendelet és az erre épülő nemzeti szabályozásban a 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet szerint, minden ételt árusító helyen ki kell függeszteni a tájékoztatást, vagy legalább azt, hogy ki rendelkezik a kellő információkkal. „Az étteremtulajdonosok legegyszerűbben úgy védhetik ki az ilyen eseteket, hogy az étlapon minden étel mellett feltüntetik, amit egy allergiásnak tudni kell, illetve felkészítik a személyzetet az allergénekre irányuló kérdésekre. A vendég pedig kérdezze meg bátran a séfet, sehol nem harapják le a vendég fejét, ha érdeklődik az elkészítési módokról” – tanácsolja Dr. Szeles Géza, aki egyébként 12 évig volt étteremtulajdonos.

Nincs éttermi konyha allergén nélkül

A Nébih útmutatója szerint az átlagos és mindennapi vendéglátásban nem üzemelnek teljes allergén összetevő mentességet garantáló üzletek, nincsenek elkülönített allergén mentes ételeket készítő konyhák. Ezzel egybecseng az index  augusztusi cikke, amelyben egy neves budapesti étterem séfje a következőket mondta:„A mogyorót vagy annak apró maradványait lehetetlen kiszűrni az éttermek konyháiról, hiába tartanak be minden előírást.”
És akkor ott vannak még az egyéb olajos magvak (diófélék), a szezámmag, a mustár, a zeller, a rákfélék, halak és kagylók, amiket azért nyomon lehet követni, de allergiás rohamot válthatnak ki a glutént tartalmazó gabonafélék, a tej, a szója, a tartósítószerek és a tojás is, amik nélkül viszont szinte semmi sincs a konyhában. Mi több, Dr. Szeles szerint létezik súlyos bőrtünetekkel járó allergia a húskészítményekre is, amit – még ha nem is tűnik életveszélyesnek – szintén kórházban kell kezelni, mert, nem lehet tudni, merre indul el az allergiás reakció.