A szakmabelieken kívül kevesen tudják, hogy az immáron 4. éve világ legjobb koktélbárjának minősített londoni Artesian oszlopos tagja volt egy magyar fiatalember is. A hazai gasztrokultúra fejlődéséhez pedig az is hozzátartozik, hogy a hozzá hasonló tehetségekre büszkék legyünk és nyomonkövessük pályafutásukat. Molnár Balázs meséli el, hogyan vezetett az útja a siófoki Pina Coladáktól a világ legjobb bárján keresztül Hong Kong-ig.
Miért lettél bártender? Mindig is tudtad, hogy ezzel szeretnél foglalkozni?
Turizmus és Vendéglátás szakra jártam a BKF-re, bár ekkor még nem volt teljesen tiszta a kép a jövőmmel kapcsolatban. Egyszer viszont nyelvgyakorlás céljából Franciaországban tölttem a nyarat: az egyik francia barátom nagybátyjának az éttermében dolgoztam. Ekkor szerettem bele teljesen a vendéglátóiparba, viszont a mixerség, mint lehetőség csak később, a több éves fősuli mellett, Siófoktól egészen a Boscolóig terjedő ezerféle pozíció kipróbálása után vált teljesen nyilvánvalóvá.
Az egyetem befejezése után egy tenerifei és franciaországi kitérő után London felé vettem az irányt. Ekkorra világossá vált ugyanis, hogy New Yorkon kívül itt van csak igazán esélyem olyan nagyszabású terveket elérni a szakmában, amiket szerettem volna. Megvettem tehát a repülőjegyemet és 2014 január végén igazi mixer tapasztalat nélkül Londonba költöztem.
Tapasztalat nélkül? Hogyan kötöttél akkor mégis ki a világ legjobb bárjában?
Vicces, de az összes koktélos tapasztalatom az volt, hogy Siófokon kevertem egy Pina Coladat szívószállal. Egy olyan bar back pozícióra jelentkeztem, ahova kifejezetten tapasztalattal nem rendelkező fiatalokat keresnek. Azt viszont nem mondanám, hogy egy szempillantás alatt már bent is voltam. Több hétig, napi 5 emailt küldtem az internetről lehalászott management tagjainak, mire egy szép napon visszahívtak. Ez után következett az 5 fordulós interjú, aminek a végére szerencsére úgy döntöttek, hogy kellek nekik.
Bar back pozícióra vettek tehát fel. Mi a különbség a bar back és a bartender között?
A bar back az, aki a bártender keze alá játszik, mint a konyhában a kukta. Bar back-ként vettek fel ugyan, de megállapodtunk, hogy 1 év alatt bártendert faragnak belőlem, ami sikerült is. Egy év múlva már én is bártenderként dolgoztam az Artesian pultjában. Életem legnehezebb munkája volt, de minden percét imádtam. Napi 4 óra alvás, reggel 7-től induló “felkészülés” az estére, majd pár óra szünet után indult is az esti hajtás, amikor minimum 700 koktélt kellett elkészíteni mindössze 2 bártendernek a bar back-ek segítségével. A hivatalos munkaidőn kívül pedig természetesen ott voltak a “szabadidős” munkák: menük elkészítése, tréningek, rendezvények. Viszont a kemény munka gyümölcseként rengeteget tanultam, egy szuper csapat tagja lehettem és átélhettem az Artesian legpörgősebb évét, amikor a legtöbb díjat zsebelte be.
Miért döntöttél végül mégis úgy, hogy 2 év után más irányt veszel?
A két vezető bártender, Alex és Simone 2015 novemberében bejelentette távozását. Emögött leginkább az állt, hogy úgy érezték, mindent elértek, amit itt szerettek volna, és inkább új kihívások után néztek. Velük együtt 12-en távoztunk a bárból, az Artesianban elértük a maximumot.
Számodra mi lett ez az új kihívás?
Hong Kong. A Lobster Bar & Grill vezető bártendere leszek, ahová az előző főnököm, Simone ajánlásával kerültem. Ez a bár a 18. lett a a legutóbbi, a világ 50 legjobb bárjának ranglistáján, Ázsiában pedig a negyedik. Izgalmas lesz megismerni az ottani vendéglátási kultúrát és felfedezni a helyi alapanyagokat. A bárnak hatalmas potenciálja van a jövőre nézve. Most újították fel, új egyenruha, új menü és új head bártender a személyemben. Pozitívan állok hozzá és reméljük, még feljebb is jutunk majd a ranglistán a közreműködésemmel.
Írjon véleményt
Vélemény írásához be kell jelentkezned az oldalra