A Mitiszol? borfesztivál a Terra Hungarica szervezésében a természethű italok népszerűsítését vállalta fel, az ez irányú, egyre növekvő igényeknek eleget téve. Idén november 12-én, a Millenáris D-épületében várják a lelkes kóstolókat. Nemes Richárddal, a Terra Hungarica márkaigazgatójával beszélgettünk.
Tegyük tisztába a fogalmakat: természethű, organikus, bio!
Az organikus és a bio között nincs igazán különbség: általában a (szőlő)gazdálkodást, vagy az abból származó alapanyagot minősítjük így. Máskülönben az organikus jobban cseng, mert a bio kifejezést “elhasználták”, és sokszor cinizmus tárgya. A természethű viszont ezeknél többet jelent, nemcsak az alapanyagra vonatkozik (vegyszermentes), hanem a végtermékre is. A bor esetében ez azt jelenti, hogy a szőlőből minimális beavatkozással, spontán erjedéssel (hozzáadott élesztő nélkül), és moderált kénhasználattal készül a bor, azaz hagyjuk érvényesülni a természetes folyamatot. Az ilyen bor ideális esetben kifejezi a termőhelyét (terroir), hordozza annak karakterisztikáját, azaz autentikus. A bioborok esetében többek között megengedett a hozzáadott élesztő használata, ami számomra ellentmondás.
Mi különböztet meg benneteket más borforgalmazóktól?
A Terra Hungarica márkavédjegy és egy közösség is, amelyben a tagokat egy konkrét értékrend és filozófia tartja össze. Ez egyúttal a borainkat is definiálja az egyre színesebb borkínálat koordináta-rendszerében. Nekünk nem volt elég az ellenőrzött bio kategória, hiszen az nem fogalmaz meg elég szigorú feltételeket a borkészítés területén, az előbb említett okok miatt, ezért megalkottuk a saját chartánkat, amely mind a szőlőgazdálkodás, mind pedig a borkészítés területén részletesen és konkrétan fogalmaz.
Kik lehetnek tagok?
Egy évben egyszer tartunk tagfelvételt, bárki jelentkezhet, aki megfelel a chartánknak és vállalja annak betartását, viszont csak az válhat taggá, akit a borai minősége és hitelessége alapján a tagok többsége alkalmasnak talál. Borászataink nagy része már teljesen organikus vagy hamarosan az lesz, és van pár biodinamikus termelőnk is. Az eredeti tagságnak három éve van az átállásra, az új tagok esetében viszont már alapfeltétel az organikus gazdálkodás. A borkészítés szintjén egységes a jelenlegi tagság, tehát mindenki spontán erjeszt, és kénen kívül legfeljebb egy-két természetes derítőszert használ.
A tagok között van különbség volumenben?
Elég sokszínű társaságról van szó: a 3-4 hektáros mikrogazdaságtól egészen a 60-70 hektáros birtokméretig terjed a skála. Fontos tudni, hogy a méret nem akadály, azaz a természethű gazdálkodás és borkészítés nemcsak kicsiben lehetséges, erre számtalan kitűnő példa van a régióban is. Persze nagyobb kockázatvállalással jár ez a termelési filozófia, hiszen a konvencionális szerek nagy része, legyen szó felszívódó gombaölőszerekről vagy laborban kitenyésztett fajélesztőkről, éppen a termelési kockázatok minimalizásáról szól. A bor a legtöbb borász számára elsősorban mégiscsak üzlet és megélhetés, és csak másodsorban önmegvalósítás és szellemi küldetés. Nagy bátorságra van szükség, hogy ez fordítva legyen.
Mi a természethű borok reális piaci értéke?
Egyrészt a borokat nem feltétlenül költségalapon árazzák, sokszor hallhatjuk, hogy egy bor annyit ér, amennyiért el lehet adni. Tehát a piaci értéket részben maga a piac is meghatározza, ami persze közhelyesen hangzik és nemcsak a bor esetében van így, viszont ennek köszönhetően a természethű borok nem lógnak ki a sorból az árukat tekintve, azaz egyáltalán nem drágábbak konvencionális társaiknál. Ellenben egy biozöldség sok esetben akár kétszer annyiba is kerülhet, mint a vegyszerekkel kezelt verzió. Érdekes jelenség ez, úgy is összefoglalható, hogy mivel a természetesség a borok esetében még nem meghatározó prioritás, ezért ezt a hozzáadott értéket még nem igazán lehet beárazni a hazai piacon.
Írjon véleményt
Vélemény írásához be kell jelentkezned az oldalra