Kemencés helyek – A tégla és a fa csodája

Ma már úri huncutságnak tűnhet a kemence, pedig jelentős szerepet tölt be a magyar gasztronómia történetben. Kemence szinte minden háznál állt, a kérdés csak az volt, hetente hányszor gyújtották be. A legtöbb helyen csak egyszer, ha a kenyeret sütötték. Amikor a vekni már félig megsült, és fordításra várt, az asszony kiszakajtott belőle pár marékkal, szétlapította

Magyar gyomornak magyar ételt – 6 hely, ahol a gulyáslevest imádni fogod

Gulyáslevest főzni nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk, hiszen ahhoz, hogy egy igazán tartalmas, intenzív ízvilágú, gazdag leves birtokában legyünk, sok idő és kiváló alapanyagok kellenek. A jól kiválasztott marhahús az alap és ehhez jönnek a zöldségek és köztük is a legfontosabb, a zeller. 6 olyan helyet mutatunk, ahol nem sajnálják az időt és a

“Reszketeg, olvadós velő” – Pierre a St. Andrea Borbárban

Van az, amikor látszólag minden összejön, de egy váratlan apróságon mégis elcsúszni látszik a dolog. Ez történt velem is a St. Andrea bisztróban járva. Szokták mondani, hogy egy egyszeri, véletlenszerű éttermi látogatás alapján nem lehet megbízható véleményt alkotni az adott étterem teljesítményéről. Egyetértek, bár az az egyszeri alkalom mégis megtörténtnek tekinthető, és amennyire efemernek minősül

“Megérte.” – Pierre az Up & Down-ban

Azt gondolnám, hogy nehezen beárazható a Duna-parti panoráma, de itt az Up and Down bisztróban ez nem okoz problémát. Kéznyújtásnyira tőlem a Szabadság híd csillan meg a tavaszi napfényben, majd a pimasz sugár odatéved egy part menti frissen telepített facsemete és egy villanyoszlop között feszülő függőágyra, benne békésen ringatózó hajléktalannal. Olyan, mint egy látomás, ha

Hol kezdődött ez az egész gulyásos sztori és mihez kezdjünk vele? – Örökség vagy lehetőség?

„A legjobb gulyást Szentlőrincen ettem a szabadban, Szemere Miklós céllövészeti ünnepélyén. Négyféle húsból főzték, vesepecsenyéből, hátszínből, felsálból, rostélyosból. Ököruszonyt, szegyét, csontot nem kell hozzá venni. De igen jó gulyáslevest adtak valamikor a püspökladányi, miskolci, kanizsai, szombathelyi vasúti restaurációkban, ahová délben érnek a vonatok, és az ember kellően össze van rázódva.” (Krúdy Gyula) Echte ungarische gulasch ?

Az én 2016-om – Gasztronómia vagy marketing?

Ez itt a kérdés. Szokás szerint összefoglaljuk az elmúlt évet kimondottan szubjektív szempontból, ezért előfordulhat, hogy valakit kihagyunk, másokat esetleg túlhangsúlyosan említünk. Máskor meg fordítva. A leglátványosabb gasztronómiai esemény, hogy Széll Tamás megnyerte a Budapesten megrendezett Bocuse d’Or európai döntőjét. Világraszóló győzelem, kétségtelen, az általános hazai gasztronómiára vonatkoztatható következményeit nem ismerjük pontosan, csak reménykedhetünk, hogy

A szezonon túl – Csapody Balázs 5+1 tételben

Sorozatunkban a Pannon Gasztronómiai Akadémia alapítóit kérdezzük 5+1-szer. Kíváncsiak voltunk arra, hogy miként látják nemcsak a szervezet feladatait, hanem személyes motivációikat, szerepüket is.  A Balaton szerelmese, itt él, amióta csak az eszét tudja. Szívügye a környékbeli őstermelők, borászatok felkutatása, hogy helyzetbe hozza a kevésbé ismerteket is. A Pannon Gasztronómiai Akadémia alapítótagjaként ezt a kezdeményezést kiterjesztené az

Merre tovább, vidéki éttermek? SVÉT után

Ha van a hazai fesztiváldömpingben olyan esemény, amelyik lépésről lépésre haladva, apránként fejlődve ugyan, de mégis szeretne ugyanolyan maradni, mint a legelején, akkor a Stílusos Vidéki Éttermiség bizonyosan ebbe a kicsi klubba tartozik. Mert elsőre azért nem hangzik logikusnak az a kijelentés, hogy nem szeretnének tömegeseménnyé válni és inkább ingyenes regisztrációhoz kötik a belépést, semminthogy