keresés

Színésznő fakanállal – Vízvári Mariska meglepő megoldásai a századelőről

„Egy vén tyúkot, kívül-belül jó erősen megsózunk…” ezzel a mondattal kezdi Vízvári Mariska 1914-ben megjelent Száz specialitás című szakácskönyvét. Ebből még akármi is kisülhet! A Nemzeti Színház örökös tagjaként nemcsak különleges színpadi tehetségéért tiszteljük, hanem mert mesterien forgatta a fakanalat is. Hiteles volt minden gesztusa, amivel mosolyt fakasztott és minden étele, amit elkészített. A színésznő 

Tepertős pogácsát sütne? Csak óvatosan! – Receptekkel évszázadokon át

A tepertős pogácsa minden évszakban igen ízletes bor- és sörkorcsolya vagy uzsonnasütemény, amit egész nap csipegethetünk. Persze csak óvatosan, mert hamar eltelít és megüli a kényes gyomrot. Pogácsatörvény Aztán egy szmogos napon arra ébredtünk, hogy eddig tartott a pogácsa fanok kánaánja! A Magyar Pékek Fejedelmi Rendje megelégelte, hogy a magyar polgár békés otthonát elárasztották a

Vacsora August Escoffier-vel – Legendák nyomában

Az új, francia konyha megálmodója, a szószok atyja, és egy kis barackos édesség – hangozhatna röviden az összefoglalás. Escoffier népszerűsítette a tradicionális francia konyhát, és annak eljárásait. Neve összenőtt a Ritz Hotellel, de a legtöbben a barackos Melba desszertről ismerik. Kis élettörténet, tanulságokkal a Fine Dining Lovers-től. Étteremből frontra Szerény családba született. Tizenhárom évesen otthagyta

A rostélyos rejtélye

A Csáky féle magas hátszínből készült remek ételről számos legenda és téves információ kering. Semmi köze a Balatonhoz, a füredi Palace Szanatóriumhoz, pláne a Csáky gróf szalmájához. Tegyünk hát rendet a konyhában és a fejekben is! Ember a könyv mögött Escoffier, a szakácsművészet francia fejedelme mondta, hogy a szakácsművészetet nem lehet megtanulni, arra születni kell.

Fővárosi zsánerképek

Egy elfeledett, de tehetséges ügyvéd, Báttaszéki Lajos író és publicista, humorisztikus írásait terítjük az asztalra. Nem csoda, hogy könyveit ma nem olvashatjuk: „a magyar szellemi életnek a zsidó szerzők írói műveitől való megóvása tárgyában kibocsátott 10.800/1944. M. E. számú rendelet 7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján műveinek a közforgalomból való kivonását elrendelem.” Szerencsénkre kezünkbe került egy

Kávéház és bodega a Kálvin téren

Ma bárki lehet étterem- és kávéháztulajdonos – ki tudja, mit hoz a sors –, csak pénz kell hozzá. Abból viszont sok. A szakértelmet és a vendégekkel való bánásmódot se kéri számon senki. De hogy sikeres lesz-e az üzlet, azt majd a vendégek eldöntik. Régen is majdnem ugyanígy volt. A mai Kálvin téri szálloda helyén állt

Angyal vagy fantom – Te melyik vendég vagy?

Nem úgy van az, hogy semmi izgalmas nem születhetett mondjuk a hetvenes években, hiszen kezünkbe akadt Füzy Pálné A vendég száz arca című kötete, amelybe merülve az alábbi kivonatos futammal tértünk vissza. Ahhoz, hogy a vendég megelégedését kiérdemeljük, mélyen és közelebbről kell megismernünk az egyes típusokat, mert amennyire nem egyforma az alaptermészetük, és nem azonosak

Mióta használunk étlapot?

Az étlap használata Európában csak a szállodák, fogadók és éttermek gyors elterjedése idején, a 18. század vége felé vált mindennapossá. Egyes források, a bécsi Piros Alma tulajdonosának, adják az elsőséget, vagyis neki jutott eszébe 1784-ben, hogy vendégeit konyhacédulával tájékoztassa a kapható ételekről és azok árairól. Akkoriban az étkek ismertetése verbálisan hangzott el, amikor is vendéglős uram tiszta